8. A Kohéziós Alap
Az Alap működését az (EK) 1264/99, sz., illetve az (EK) 1265/99 sz. tanácsi rendelet szabályozza.
A Kohéziós Alap két meghatározott szektor, a közlekedési és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztését támogatja.
Elsősorban szektorfejlesztési támogatást nyújt, szerkezeti hiányosságokat enyhít, vagyis alapvetően a strukturális politika céljainak megfelelő jellegű támogatást nyújt.
Támogatásait nem régiók kapják, hanem tagállami szinten meghatározott közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési projektek. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése esetén a kedvezményezett általában az állam, vagy állami vállalkozás (pl. a MÁV), a víz-, levegő- és talajminőség javítását, megóvását szolgáló projektek kedvezményezettjei önkormányzatok, vagy önkormányzati érdekeltségű közüzemi vállalkozások.
Az Alap támogatásaiból csak azok a tagállamok részesedhetnek, amelyek egy főre eső jövedelme nem haladja meg a közösségi átlag 90 %-át, (a számítási alap 2006-ig az EU15 GNP-je, 2007-től az EU25 GNI-je), illetve amelyek képesek a társfinanszírozást vállalni.
Az Alap társfinanszírozási aránya 50-85% közötti van, amelyet alapvetően a projekt jellege határoz meg. Az EB két alapvető szempontot vesz figyelembe: egyrészt a megvalósuló projekt jövedelemtermelő képességét elemzik, másrészt a környezetvédelmi projektek esetében a "fizessen a szennyező" elvét juttatják érvényre.
A projektjavaslatokat a kormányok terjesztik be az Európai Bizottságnak jóváhagyásra.
A projekt javaslatok elbírálásakor döntő szempont, hogy a támogatandó a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra-fejlesztési projektek európai jelentőséggel is bírjanak; nagyméretűek legyenek (10 millió eurónál nagyobb költségűek), illetve a tagállamok az adott projektek megtervezése és megvalósítása során a közösségi politikákat tartsák tiszteletben.
2007-től az addig kizárólag projekt alapon működő Kohéziós Alapot beemelték a programozási struktúrába, így az alapra is vonatkoznak a strukturális alapok felhasználási szabályai. Ezek értelmében amennyiben a projekt elfogadásáról szóló bizottsági határozattól számított két éven belül (n+2 szabály), illetve három éven belül (n+3 szabály) nem kezdődik meg a kivitelezés, akkor az adott projektre allokálható források visszavonhatók.
Az Alap prioritásai 2007 után
- a transzeurópai közlekedési hálózatok, illetve a transz-európai hálózatokon kívüli közlekedési ágazatokban a vasút, folyami és tengeri hajózási útvonalak, a többféle közlekedést egyesítő tevékenységek, a közúti és légi forgalom irányítása, a tiszta városi szállítás és tömegközlekedés tevékenységének finanszírozása
- a környezetvédelem, a fenntartható fejlődést elősegítő és tiszta környezeti dimenziót bemutató ágazatok, mint a hatékony energetika és a megújuló erőforrások tevékenységeinek finanszírozása
